Testvértelepüléseink - JÓLÉSZ

Fekvése

Rozsnyótól 4 km-re délkeletre, a Csermosnya patak partján, 280 m magasságban fekszik.

Története

A települést 1352-ben „Pacsapataka" néven említi először oklevél. Mai nevén az 1427-ben keltezett adóösszeírásban szerepel először „Jolees" alakban. Ekkor a Bebek családé volt 19 portával. A név valószínűleg a szláv Jov személynév és a les (= erdő) főnév összetétele, de népies magyarázat szerint a jó lesz magyar kifejezésből származik. Birtokosa a Bebek család, akik a 15. században a vlach jog alapján ruszinokat telepítettek ide, akik alig száz év leforgása alatt beleolvadtak a magyar lakosságba. A falut a 16. században több török támadás érte, melyek következtében lakossága megcsappant. 1570-ben például csak 7 lakott és 4 leégett portát számláltak itt össze. Később az Andrássy család birtoka. 1773-ban 22 jobbágy, 11 zsellér és 8 pásztorcsaládja volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JÓLES. vagy Jolesz. Elegyes magyar falu Gömör Várm. földes Ura G. Andrásy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rozsnyóhoz közel, Kraszna Horka Várallyának filiája, földgyének 1/3 résse középszerű, legelője elég, fája tűzre szűken van, malma, szőleje Torna Vármegyében két órányira, piatzozása Rozsnyón közel."[2]

1828-ban 66 házában 395 lakos élt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Jólész, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Rozsnyóhoz délre 3/4 órányira: 246 kath., 149 evangel. lak. Földje, rétje síkon fekszik s termékeny; erdeje nincs. F. u. gr. Andrásy."[1]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Jólész, Rozsnyó közelében fekvő magyar kisközség, 84 házzal és 490, róm. kath., ev. ref. és ág. ev. h. vallású lakossal. Hajdan Krasznahorka vár tartozéka volt és annak sorsában osztozott. 1427-ben Jolees alakban találjuk említve. A Bebek család uradalmának volt a része s idővel azután az Andrássyak birtokába került. Most is ők a birtokosai. A jólészi Chászár család innen veszi az előnevét. A mult század elején ennek a családnak is volt itt birtoka. A községben Nagy Bélának csinos úrilaka van, melyet 1856-ban Tomory János építtetett. Templom nincs a községben. Postája és távírója Krasznahorkaváralja, vasúti állomása Rozsnyó."[3]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége

1910-ben 455-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 660 lakosából 510 magyar és 134 szlovák.

2011-ben 726 lakosából 546 magyar és 130 szlovák.

Nevezetességei

Kastélyát 1856-ban Tomory János építtette, ma romos állapotban áll.
A község haranglába 1892-ben épült.

Cházár András szülőháza. Az 1990-es években újították fel, benne emlékszoba.

Híres emberek

Itt született 1745. július 2-án jólészi Cházár András ügyvéd, a magyar siketnéma oktatás megteremtője. Szülőházát emléktábla jelöli.